Egyik délután Jázmin úgy döntött, ellátogat a híres agrabahi piacra.
 - Nézd, mennyi érdekes dolog van itt! - lelkendezett hű társának, Rajahnak, miközben a rengeteg portékát csodálták.
 Jázmin az egyik pulton egy aranyból készült, meseszép ékszerdobozkát pillantott meg.
 - A tiéd lehet, egy feltétellel - mondta az árus. - Még napnyugta előtt el kell vinned ezt a dobozkát a maktubok törzséhez a sivatagba - magyarázta -, és át kell adnod a tartalmát a törzsfőnöknek.
 Jázmin boldogan egyezett bele az alkuba. Amikor aztán a napnyugta közeledtével Jázmin kilépett a palotából, édesapjával, a Szultánnal találta magát szemben.
 - Ma este bált szervezek egy ide látogató kereskedő tiszteletére - szólt a Szultán. - Szeretném, ha te is részt vennél az előkészületekben.
 - Tudom, hogy segítenem kellene - suttogta Jázmin Rajahnak, miközben a palota kertkapuja felé igyekeztek -, de megígértem valamit, és azt szeretném is betartani.
 - Úgyhogy egyetlen dolgot tehetünk - folytatta, miközben a repülő szőnyegen elhagyták a palotát.

 Keresztülszelték a sivatagot, míg végül rábukkantak a maktub törzs táborára. Amint földet értek, a törzs tagjai nyomban az üdvözlésükre siettek. Olyannyira nagy volt az izgalom, hogy senki sem vette észre a közelgő homokvihart.
 A következő pillanatban hatalmas erejű homokvihar söpört végig a táboron. Mindenkinek veszélyben forgott az élete.
 - Nyissa ki gyorsan a dobozkát! - kiáltotta Jázmin Hamannak.
 Amint Haman kinyitotta a dobozt, gyönyörű muzsika áradt belőle szerteszéjjel. Nem is akármilyen muzsika volt, a bűvös hangjegyek ugyanis lassanként lecsillapították a tomboló vihart.
 A törzs tagjai boldogok voltak, hogy a zene hangja megmentette őket. Boldogságuk egészen addig tartott, amíg észre nem vették, hogy tevéik félelmükben mind elmenekültek.
 - Ne aggódjatok! - szólt Jázmin. - Majd én visszahozom őket!
 Jázmin a tevék után repült, majd amikor épp föléjük ért a repülő szőnyeggel, kinyitotta az ékszerdobozt, és ismét felcsendült a bűvös muzsika. A tevék egyre lassabban futottak, majd végül megálltak.
 Jázminnak ekkor eszébe jutott, hogy mielöbb indulnia kell hazafelé, így hát elbúcsúzott a maktuboktól. A maktubok roppant hálásak voltak Jázminnak. Haman különleges ajándékkal kedveskedett neki, amelyet a palota kertjébe szánt.

 Jázmin épp időben érkezett a palotába, ugyanis már épp elkezdődött a bál. Mindenki csodálta a leány szépségét. Egyedül a Szultán vetett rosszalló pillantásokat rá, hiszen Jázmin nem engedelmeskedett neki.
 Jázmin ekkor ismét kinyitotta az ékszerdobozt, és a muzsika varázsa betöltötte a szobát. Kis idő elteltével már a Szultán is ott ropta a táncot a palota összes lakójával együtt.
 - Merre jártál kedvesem? - kérdezte Jázmint Aladdin tánc közben.
 - Hát, én szerveztem a zenét a ma esti bálra - felelte Jázmin. - Remélem, neked is tetszik ez a bűvös muzsika!

Vége!