szignálta: Lola időpont? 2013.07.14. erősebben? 17:43
A Disney és a képzelet kéz a kézben járnak, de Jennifer Lee valószínűleg sosem képzelte volna, hogy egyszer ő viszi majd a Disney klasszikusát nagyképernyőre, méghozzá első rendezésében.

Nos, ez a helyzet pontosan olyan, amiben a Rontó Ralph írója megtalálja a önmagát: a Jégvarázs rendezésével - ami egy musical, vígjáték és kaland a varázslatos téli világban, sok varázslatos hóemberrel, keményfejű rénszarvassal, misztikus trollokkal és Kristen Bell-lel. Szerencsére Leenek van egy társrendezője is, a Disney-veterán Chris Buck (Vigyázz, kész szörf!; Tarzan) személyében.

A mi szerencsénkre pedig lehetőségünk volt beszélni a dinamikus duóval, hogy még többet megtudhassunk a Disney "következő klasszikusáról", amit 2013. december 27-én [nálunk december 5-én - a szerk.] mutatnak majd be.

Tehát, hamarosan érkezik a Disney új kalandja, a Jégvarázs. Mit kell tudniuk a rajongóknak?
Chris Buck: Ez egy nagy, epikus vígjáték. Skandináv típusú környezetben helyezkedik el. Nagy kaland - igazán az -, sokkal nagyobb méretű és látókörű, mint amilyennek hittem, hogy lesz. Igen, ezt úgy értem, hogy nagyon jól megy és nagyon izgatottak vagyunk, hogy hamarosan megoszthassuk mindenkivel.

Van még valami a történetről, amit meg tudnátok osztani velünk?
Jennifer Lee: Van két nagyon erős női főszereplőnk, Anna és Elsa, akik testvérek. Egyikük, Anna amolyan átlagos hős. Nincsenek különleges képességei. Nagyon vicces, élénk, jó irányban furcsa és vakmerő. És aztán van egy nővére, különleges képességekkel, szóval van egy nagy szuperhős nővérünk, aki bajban van és okozott néhány problémát. Tehát ez a film sokkal inkább egy átlagos hősről szól, aki átlagon felüli dolgokra képes, ez pedig Anna és a család ereje.
CB: És a család nézőpontjából mindenkihez szól: bátyakhoz, nővérekhez, mindegy. Szerintem megtaláltuk azt az érzelmi kapcsolatot a történezhet egy ideje és ez lett a történet nagy részének igazi középpontja.

Ebben különbözik a régimódi Disney filmtől?
JL: Sok klasszikus hagyomány van, amit nem akartunk megváltoztatni, hiszen ez az, amit igazán szeretünk a Disneyben, de ugyanakkor szerettünk volna nagyon erős női karaktereket alkotni, amit meg is tettünk, és akikhez remélhetőleg a lányok nagyon fognak kötődni, nem csak a nővérek. Ők különböző típusokhoz tartoznak és a maguk útján megvan a saját erejük, még akkor is, ha egyiküknek nincsenek szupererői.
Úgy gondolom, hogy a film, maga a történet nagy és összetett. Ez nem egy egyszerű mese. Ez egy olyan történet, ami nagyszerű karakterek megismerésével és kapcsolódásával kezdődik, de olyan utazással végződik, ami egyre nagyobb és nagyobb lesz, sok meglepetéssel. Szóval, szerintem sokkal jobban kiépítettük a film eseményeit, mint bárminél korábban, amin dolgoztunk.



Az interjú folytatódik, kattints a Bővebben-re!

Hűha. Ez nem semmi kijelentés. Honnan jött az eredeti ihlet a történethez?
CB: Nos, az eredeti ihlet Hans Christian Andersen történetéből, A hókirálynőből származik. De mi eltértünk tőle. Szerintem az egyetlen dolog, ami ténylegesen megmaradt, az a karakter, aki hókirálynő-típusú, de mi belőle is sajátot hoztunk létre. Tehát ez csak laza ihlet. És továbbléptünk és sokat változtattunk, a mai közönség számára is.
JL: Valami olyat szerettünk volna csinálni, ami egyszerre időtlen és időtálló. Tényleg játszottunk a jelenetekkel, amikhez reményeink szerint a modern világban is lehet kapcsolódni.

Mennyit változnak a karakterek, ha elkészül a stáblista is?
JL: Attól függ. Mindig észreveszed, hogy befolyásol a tehetség, biztosan, de néha engem sokkal jobban befolyásol az animáció. A színészek, akikkel dolgozunk, nagyon inspirálóak, és az animátorok figyelik őket, ahogyan színészkednek és úgy gondolod, ez sokkal inkább a mesterkéltésgről szól. De a stáb mindig különböző helyzetekben lép közbe. Néhány esetben már teljesen megterveztük és felruháztuk őket, máskor pedig befolyásol minket a hang, amit hallunk és ez kicsit megváltoztatja a kinézetet. Oaken egy olyan karakter, akinek hangjával szerelembe estünk és a kinézetet átalakítottuk olyanra, mint ő. Nevettünk a gondolaton, hogy ő a nagyfiú, édes, szelíd hanggal és kis mesterkéltésggel. Szóval ez egy kicsit folyékony.

Mennyire befolyásolta Kristen Bell Annát?
CB: Kristen, a személyisége annyira vicces és energetikus. Volt egy Anna nevű karakterünk, de Kristen közbeszólt, sokkal viccesebbé és édesebbé tette szerintem, háromdimenziós karakterként pedig sokkal hihetőbbé. Mindannyian így befolyásolják karaktereinket. Jönnek és kicsit kiegészítik őket. Játszunk az erejükkel, aztán bejönnek az első ülésre és igazán látom, ahogyan működik az anyag. És aztán Jen elmegy és ír valamit a film következő lépésével, mielőtt újra behívjuk őket felvételekhez. Szeret úgy írni, hogy pontosan tudja, mire képesek a színészek. Ami a legjobban működik velük. Szóval ez amolyan tyúk és tojás dolog. Sokat megyünk oda-vissza egymás között.
JL: Olaf sokkal inkább egy vázlat volt, míg jött Josh Gad és aztán bementünk a szobába és jól szórakoztunk, és kifejezetten így találtuk meg a hangját és ahogyan a világot látja. Ez Josh-sal nagyon jól működött, ahogy csináltuk.



Az előzetes alapján ítélve nagyszerű munkát végeztetek. Nagyon szórakoztató. Hangosan nevettem azon a részen, mikor Olaf feje eltűnik.
CB: Az a mókás Olafban, amit hamar megtanultunk, hogy a testrészei szét tudnak esni és tudtuk, hogy ebből nagy előnyt szeretnénk kovácsolni. A filmben meglepő módon kicsit többet fogsz majd ebből látni.

Joshról beszélve, van egy "Mormon könyve" kapcsolat, mármint az eredeti zenével. Szóval, mondanátok, hogy van benne valami felforgató humor?
CB: Bobby [Robert] és Kristen Lopez dolgoznak a dalokon számunkra, Bobby valószínűleg hozza majd ezt az élt. Ez egy kicsit meglepő. Nem kellene élnek neveznem. Úgy értem, hogy hoz bele egy kis szeszélyt. Néha egészen felnőtt tudok lenni. Tudod, a felnőttek érteni fogják és ha a gyerekeik nem, nem fog számítani, mert ugyanúgy szeretik majd a dalokat, ahogy vannak. De, én igazán imádom a dalokat és szerintem még sokan fogják és szeretik most is, akik már hallották. Szerintem az egész picit más területre viszi a Disney zenét, ami szerintem frissítő.

Egy utolsó kérdésem lenne még hozzátok. Az interjú elején azt mondtátok, hogy a film nagyobb lett, mint először hittétek volna. Tudnátok még mondani erről valamit? Mit értetek ezalatt és hogy történt ez?
CB: Tudod, ez csak a film nézőpontja. Amikor megvan az első tervezeted és minden ott áll a papíron és aztén elolvasol és gondolkodsz, hogy "Ez remek történet lenne. Van benne némi móka és kedves kis kapcsolatépítés." És amikor tényleg elkezded fejleszteni, legalább vizuálisan, akkor elkezded ezt: "Ó. Édes. Istenem!" Tudod, rengeteg Arábiai Lawrence típusú táj és ez az epikus érzelem a filmhez. Rájössz, hogy valami sokkal nagyobbon dolgozol.
És aztán ehhez még jön, amikor fejleszted a történetet, sokat változtattunk időközben, különösen mikor Jen csatlakozott hozzánk íróként. A történet érzelmi mélysége rengeteget nőtt, így sokkal nagyobb lett, például a kapcsolat a testvérek között. Egy idő után jön, hogy "Hűha, mit műveltünk?", de jó értelemben. Most visszanézek és ez tényleg, igazán lenyűgöző. De még mindig nem fejeztük be. Még sok nagy jelenet van hátra.
JL: Köszönhetően a művészeti rendezőnknek, Mike Giaimonak. Volt egy nagy csapatunk, akik Norvégiába utaztak, hogy tanulmányozzák a fjordok különösségét és külső megjelenését és a terület kinézetét, ami egyszerűen lenyűgöző, és a jelmezek, meg minden olyan egyedi és speciális, és még egyszer, minden ezzel a hatalmas téli tájjal szemben áll. Ennek része az is, hogy napról napra egyre többet láttunk, ahogy a részek összeálltak. A részletesség úgy kelti életre ezt a világot, hogy közben észre sem veszed, milyen nagy is lesz, mikor még csak a papíron van.

Ez az első rendezésed, Jen. Volt még valami, ami sokkal nagyobb lett, mint képzelted?
JL: Azt hiszem, hogy a legnagyobb dolog számomra az, milyen mókás a rendezés és milyen nehéz az írás. Ez egy új perspektíva, amit most már ismerek.
Szerintem valami, ami nagyobb, mint vártam, az talán a Disney öröksége. Az a nyomás, amit annak tudata okoz, hogy minden reményünk szerint hozzájáruljunk ehhez a rendkívüli céghez, amit olyan sokan szeretnek. Azt hiszem, hogy ezt a nap minden pillanatában éreztem.
CB: Igazából még viccelődünk is ezen. Ez amolyan "Oké, éppen a következő klasszikuson dolgozunk." És még nem fejeztük be!

-Forrás: yahoo.com | Saját fordítás!