Vár a mesei London, arr,
Az őröket leütöm
És ellopom, mit elbírok
Kincset ér az utam

És máris Párizs keres,
Vár a száz kilónyi rubin
S a Mona Lisa vízbe száll,
Hát díszesebb a kabin!

Héj-hó, ma repül a katona, bár jó
És tengeri katona szívünk száll,
Erre nincs szó márr
Héj-hó, de ez a Napig is feljön,
Ez a nyolcadik csoda a Földön
Ugye jöhet az ég?
Hisz szárnyra kél a csodahajó
Kezeket fel! Jön a csodahajó!

Ó, ha Róma róna rám
Egy kellemetlen pofont,
Az úticél a Sixtus,
Ahol ellopom a plafont!

És ha Egyiptomban vagyok,
Nos, a Nílus parti nép
Már a múmiákért zokog,
Akik nálunk dekkolnak épp!
Hej!

Héj-hó, ha repül a katona, bár jó
Tengeri katona, nincs szó, nézd,
Remeg a világ és kész! Arr!

Héj-hó, már Velence, Delhi és Rio
Na, csak lecsap a csapat, 'oszt helló
Mondd, hogy jöhet az ég,
Hisz szárnyra kél a csodahajó
Kezeket fel! Jön a csodahajó!

Szálljunk hát, vár az ég! (Vár az ég!)
Kell a kék tündérpor,
És a lelkünk máris dagad (Egy cseppnyi csoda)
Felhőkig még és még (egyre még)
Érzem elrepülni szép

Olyan kompakt és nett,
Hisz egy szárny oly ragyogó!
Itt minden gaztett
Valahogy összehozható!
És a főnök csúcs, tényleg rendes,
Erre már nincs szó!

Héj-hó, ma repül a katona, bár jó
Tengeri katona, nincs szó rá
Minek a tenger már? Arr!
Héj-hó, de ez a Napig is följön,
Ez a nyolcadik csoda a Földön!
Ugye jöhet az ég?
Hisz szárnyra kél a csodahajó! (Csodahajó)

Hej-hó, jöhet a falu, a város,
Ez gondolatban már most jó,
Úgyse csuknak le!

Héj-hó, jöhet egy megye, egy ország,
Hol mindenkit felülről versz át,
Hiszen vezet az ég,
Hol szárnyra kél a csodahajó!

És félnek tőlünk,
Mert szárnyalva győzünk,
Mondd, ó, mondd, hogy bombajó
Ez a csodahajó!