Bambi : A kisnyuszik ajándéka |
A kisnyuszik ajándéka
Végre beköszöntött a tavasz az erdőben! A lepkék virágról virágra libbentek, és a fák közt a vörösbegyek vidám dala zengett. Csip-csirip! Csip-csirip!
A kisnyulak napja épp úgy kezdődött, mint máskor: pihe-puha, meghitt dörgölőzéssel, az éhes nyuszipocakok megtömésével, egy csiklandós mosdatással, és egy hosszú, erős öleléssel.
A nyuszikölykök azután elszökdécseltek játszani.
- A mami annyit dolgozik értünk – mondta Toppancs. - Készítsünk neki egy kosarat!
Toppancs kishúgai izgatottak lettek, és azonnal nekiláttak a munkának.
Sirr-surr. Trixi és Fanni a fejük felett kerestek vesszőcskéket.
Riccs-Reccs. Rita és Nelli a földön kutakodott.
Surr... Csip-csirip! Toppancs véletlenül egy fészekből húzott ki egy vesszőt.
- Jaj, bocsánat! - kiáltott fel.
A kisnyuszik nekiálltak a kosárfonásnak. A közelben vidáman cseverésztek a mókusok. Az öt nyúlgyerek azonban meg sem hallotta őket. Olyan kosarat akartak fonni, ami erős, mint a szeretetük.
A kosár erős és tartós lett. Ám valami hiányzott belőle.
Virágok! - kiáltott fel Fanni.
A kisnyuszik szedtek boglárkát, százszorszépet és liliomot. A kis Nelli még rózsaszín lóherét is talált. A pacsirták vidáman csiripeltek a fákon. Az öt kis nyúlgyerek azonban meg sem hallotta őket. A lehető legszebb kosarat akarták elkészíteni a mamájuknak.
A kosár tényleg gyönyörű lett. Ám valami még mindig hiányzott belőle.
Trixi elugrált, majd hamarosan egy gömbölyű, érett szederrel tért vissza. A mami imádja a szedret – mondta.
Nyamm. A szeder édes volt és lédús, pont a nyuszik pocakjának való. A szederbokrok között méhecskék döngicséltek. Az öt kis nyúlgyerek azonban meg sem hallotta őket. Finomsággal töltötték fel a kosarat a mamájuknak.
Végre elkészültek! Azzal fogták a gyönyörű, erős, édes finomsággal teli kosarat, és hazavitték a mamájuknak. A mamájuk pedig egy gyönyörű, erős és édes öleléssel viszonozta az ajándékot! Körülöttük ugrabugráltak a békák, susogtak a fák, és csiripeltek a madarak a fejük felett... Az öt kis nyúlgyerek azonban meg sem hallotta őket. Szorosan odabújtak anyukájukhoz.
- Szeretünk, mama! - dünnyögték.
- Én is szeretlek titeket, bogaraim! - felelte a mamájuk.
Vége
|