Ugye jó!
A hótenger ma a hegyeken áll,
Ugye vakít ez a fény?
A szíved is jégbe zárva
Itt a világ peremén.
Tudom, hogy elrontottam,
Rémes tettem fáj.
Vajon hogy is volt?
Lehet, mindegy már...
A lelkem rég csak ettől félt,
Nagyon nehéz, hogy ma ez megtörtént.
Hát jöjjön szél és tél és hó!
Tán így is jó!
Legyen hó! Legyen hó!
Még sose volt hasonló!
Legyen hó! Legyen hó!
Olyan lelket mozdító!
Bár tudnám azt, hogy mi lesz itt még!
Jöjjön száz orkán!
És közben a szívemen ül a jég.
Ma fura erők jönnek
A messzi távolból.
Ez az el nem múló érzés
A szenvedélyről szól!
Ez itt és most sorsfordító,
Legyen hát minden jég és hó!
Varázsos hangon szól a szív
Úgy hív...
Ugye jó, ugye jó?
Hogy a gondom a széllel száll!
Ugye jó, ugye jó?
Nem sírok többé már!
Nagy lépés, itt otthon vár!
Ami volt nem fáj...
A szívem hózáporként fúj majd mindent át,
A lelkem had vágtasson, had tomboljon, szóljon hát!
S ha végül minden perced jégkristállyá vált
A holnap rám talál, s a múlt lehull majd rám.
Ugye jó, ugye jó?
Ahogy elvisz a fénylő hó
Ugye jó, ugye jó?
Az erő bennem jár!
Nézz most rám,
Minden más volt rég,
De ma új nap vár!
És közben a szívemen ül a jég.
|