Egy este Hamupipőke és a herceg bált rendeztek a palotában. Anasztázia és Drizella sem maradhatott le erről az eseményről. Úgy gyondolták, hogy Hamupipőkének sikerült kifognia egy herceget, miért ne sikerülhetne nekik is valami rangos férjet keríteniük maguknak.
 - Holmi csúnyácska kis herceg szóba sem jöhet. Jóképűnek kell lennie, és persze dúsgazdaknak - kotkodácsolta Drizella, és már indult is herceget vadászni magának.
 
 Anasztázia is nekiindult. Végigcsörtetett a báltermen, s közben beleütközött egy fiatalemberbe.
 - Hé! Nem bír a lába elé nézni?! - rikácsolta, ám a következő pillanatban észrevette, hogy a fiatalember, akit majd fellökött, igen jóképű.
 - Ó, bocsánatáért esedezem, hölgyem! A nevem Harry herceg - mondta a fiatalember, és átnyújtott Anasztáziának egy szál rózsát. - Mondták már önnek, hogy milyen csodálatos szemei vannak?
 Ettől a bóktól Anasztázia úgy elvörösösött, akár a rák, és sűrűn pislogni kezdett.

 Nem sokkal később Drizella is ráakadt egy jóképű hercegre, kint az erkélyen. A herceg rámosolygott, amitől Drizella zavarba jött és pipacspiros lett a képe.
 - Mondták már önnek, hogy milyen csodálatos szemei vannak? - kérdezte elbűvölve a herceg.
 - Van sok pénze? - kérdezte zavartan Drizella.
 - Igen. Nagyon. - felelte elnézően a herceg. - A nevem Charles herceg.

 Anasztázia már alig várta, hogy elújságolhassa Hamupipőkének a nagy találkozást.
 - Harry hercegnek rebdkívül jó ízlése van - dicsekedett. - Tudja, kit válasszon magának!
 A következő pillanatban a jóképű herceg bukkant fel.
 - Látod? Egy percig sem tud meglenni nélkülem - felelte gőgösen, ám igencsak elcsodálkozott, amikor a herceg ügyet sem vetve rá elhaladt mellette.

 Ezután meg Drizella kezdte szórakoztatni szegény Hamupipőkét a hercegéről, aki bolondul utána.
 - Charles herceg odáig van értem - hetvenkedett.
 - Már jön is, látod? - olvadozott Drizella. Hamupipőke nagyon meglepődött, hogy már megont itt látja a herceget. A herceg azonban Drizella nagy megdöbbenésére rá se nézett, úgy sétált el mellette.

Tánc közben Hamupipőke beszámolt a hercegnek a rejtélyes ifjúról.
 - Csak azt nem értem, miért bolondítja a herceg ezt a két lányt, ráadásul különbözű neveken? - töprengett.

Miután Anasztázia a dühtől fújtatva végre rábukkant a hercegre, rárontott és nyaggatni kezdte:
 - Azt hittem, hogy tetszem magának - recsegte.
 - Ez így is van. Épp most akartam kegyedet felkérni táncolni.
 Ám ekor Drizella csörtetett oda hozzájuk.
 - Én láttam meg először! - sikította.
 - Charlie herceg engem szeret.
 - Nem, mert engem. És különben is Harry herceg a neve! - visított vissza Anasztázia.
 - Az enyém!
 - Nem, az enyém!
 - Na de lányok! Nem kell azért összevesznetek - csitította őket Hamupipőke. - Bemutatom nektek Harry és Charles herceget. Ők ikrek.
- Szabad egy táncra, Anasztázia? Szabad egy táncra, Drizella? - kérték fel a hercegek a lányokat.
 Végül tehét mind a hárman megkapták álmaik hercegét.

 Vége