Új szinkon
Nos, itt van a víz, ez nem bánt, ne félj!
Csak gyürkőzz neki, hisz’ semmi veszély!
És ha két marok vízzel, az arcocskádhoz érsz
Mondd, hogy „brrrr-brrrr-brrrr”!

A szappan is vár, ne féltsd arcodat!
Most kézzel kend széjjel, hogy dús legyen a hab.
Újra két marok víz kell, hogy öblítsd magad.
Mondd, hogy „brrrr-brrrr-brrrr”!

Csak merít, sikál
És megint, sikál!
Ne fújj, hisz nem fáj
A tiszta szakáll
A víz hűs, ám,
De kész is vagy már
És ha belegondolsz,
Hát tisztán jársz.

Csak semmi csalás,
Szépen megy ez!
Így úgy leszel kész,
Hogy tönkre se mész

E cicomás banda engem bússá tesz.
Csupa „brrrr-brrrr-brrrr”!...
Ehh, szakálladba az aranyos rózsaszínű szalagot masnira fog kötni
S bűzlik rólad majd a szagos… kölni!
Oly szép vagy, meghatódom, ha rád nézek, komám.
Belőlem senki nem csinál bohócot, majd megmutatom, ám!

Fogjuk meg, és dobjuk bele!
Rajta!

Régi szinkron
Lépj a teknőhöz, a szégyent tedd félre!
Az inged felgyűröd, hogy a víz ne érje!
Meríts vizet markodba és kezd mosni az arcodat!
 „brrrr-brrrr-brrrr”

Szappant fogjál, de vigyázz, csalni nem szabad!
Majd szappanozzál, s ha már dús a hab,
meríts vizet markodba és sikáld meg az arcodat, 
 „brrrr-brrrr-brrrr”

Majd újra és újra.
Sikálod, dörzsölöd,
prüszkölve fújva a tekenő fölött,
a víz hideg tán, s a szappan néha szemedbe megy,
mégis komám oly pompás, oly remek!

Csak járjon tovább a fürge kéz,
ez nem boszorkányság,
hisz lásd: ez az egész!

Huncut legyen a nevem, ha valaha is megteszem,
 „brrrr-brrrr-brrrr”! Váá!

Ááh, szakálladba az aranyos
rózsaszínűszalagot masnira fog kötni
S bűzlik rólad majd a szagos.. e-e-e.. kölni!

Oly szép vagy, meghatódok,
ha rádnézek, komám!
Belőlem senki sem csinál bohócot,
Majd én megmutatom ám!

Fogjuk meg, és dobjuk bele!
Rajta!