| 
 Vár ezeregy éj
	Ez a nagy sivatag, hol a nap csupa tűz,Rendes karaván alig jár.
 Aki sandának lát, hamar tőrhegyre tűz,
 Vad a táj, de nekem hazám!
 
 Keletről fúj a szél, nyugaton kel a Nap,
 Hol a szűz homok tengermély.
 Jöjj el hát, sose félj, csak a szőnyegig érj,
 Hiszen itt vár rád ezeregy éj!
 
 Vár ezeregy éj, sok arábusi kéj,
 Úgy perzsel az ég, lesz tüzesebb még
 Ez a végső tökéj.
 
 Vár ezeregy éj, nehogy ostoba légy,
 Hát nagyon vigyázz, mert elér a gyász,
 A dűnék tövén.
 |